Nevezetességeink

Katolikus templom Katolikus templom

A Szent István első vértanúról elnevezett templomot először 1439-ben említették. A hitújítást követően 1732-ig az evangélikusok használták, majd az ellenreformáció során fegyveres erővel vették vissza tőlük. Kriptájában a Dömölky család temetkezett. A visszafoglalás után renoválták, de 1781-re erősen leromlott állapotba került, így Szily püspök a Helytartótanácshoz fordult segítségért.
A templomban 1974-ben régészeti kutatásokat végeztek, ezek szerint a hajó és a szentély középkori, román stílusú, a torony és a sekrestye barokk. Az egyhajós templom szentélye keskenyebb a hajónál, és félkörívesen záródik. A torony a nyugati homlokzat előtt áll. A főoltárt Willibald Maurer soproni mester faragta, 1787-ben. A felette levő képet Dorfmeister István festette, rajta Szent István megkövezése látható. Mellette Szent István és Szent László festett szoborhatású képeit találjuk. A falakra Dorfmeister a Hit-Remény-Szeretet szimbólumát, a mennyezetre ovális mezőbe Izsák feláldozását festette. A klasszicista szószéken angyalos dombormű látható.
A Szent Mártont és Jézust ábrázoló festményt 2015-ben adták át, Sipos Csaba helyi festőművész alkotása.

Dorffmesiter freskó

1732-ben III. Károly rendeletére az evangélikusoktól visszafoglalt templom romos állapotban volt, Szily János püspök kezdeményezésére 1758-ban elkezdődött a templom felújítása.
A mihályfai templom szentélyének és szent István vértanú 8képének megfestésére a soproni Dorffmeister István festőt szerződtették. Az alkotást 1928-ban restaurálták, majd Radnóti Kovács Árpád 1949-ben a rátapadt füsttől és portól megtisztíttatta.

Fábián Mária leírása a képről

"Fent megnyílik az ég, Az Atya, a Fiú és a Szentlélek a mennyet nyitja meg a vértanúnak. A kép bal oldalán Saul, későbbi Szent Pál ül és őrzi a követők ruháit. A szentély mennyezetének freskóján középen Izsák feláldozását szemléljük. A főoltár leckeoldalon Szent László, az evangélium oldalán szent István életnagyságú képe. A Főoltár hátterét rendkívül díszes oszlopcsarnok alkotja, mely fölött a hit, remény és a szeretet szimbóluma látható."

Cím: Kemenesmihályfa, Kossuth Lajos u. 11.


Evangélikus templom Evangélikus templom

Alapjait 1837-ben rakták le egy mocsaras, lápos terület lecsapolása után. Tizenhét méter magas tornyában két harangja van. A délidőben megszólaló 184 kilós harangot Gombos Lajos mester öntötte őrbottyáni műhelyében 1980-ban. A templomhoz egy imaterem tartozik. Oldalán két emléktábla, egyik egykori lelkészünk, Mesterházi Sándor és felesége munkásságát foglalja márványba, a másik Kovács Imre lelkész emlékét őrzi.

Cím: Kemenesmihályfa, Bercsényi u. 22.



Vidos-kastély Vidos-kastély

A kastélyt építtető koltai Vidos család régi Vas vármegyei nemesi família, kiknek őseit V. István király emelte nemesi rangra 1272-ben. A család már a XVI. század közepén rendelkezett Mihályfán birtokokkal. A kastélyt első formájában Vidos Zsigmond emeltette a XIX. század első negyedében, klasszicista stílusban. Fia, Dániel, aki Vas vármegye alispánja lett, 1870-ben historizáló (eklektikus) stílusban átalakíttatta, bővíttette. Itt őrizték a család ősi levéltárát, melyben több régi, pergamenre jegyzett irat is volt. A mai, kibővített L-alakját az 1911-es átépítés során kapta a kastély. Ekkor épült a rövidebb szárnyra az emelet, a terasz fölé pedig a torony, melyben toronyszobát alakítottak ki. A hosszabb szárny utca felőli végére terasz került, melyhez kovácsoltvas korláttal díszített lépcső vezet fel. Szintén ekkor alakították ki az alagsor lakószobáit. A kastély homlokzatai az átalakítás során teljesen új, szecessziós jellegű architektúrát kaptak. Vidos József halála után az államosításig fia, (VI.) József cs. kir. kamarás, huszárezredes, johannita lovag lakta az épületet. A II. világháború végén orosz csapatok sajátították ki legénységi szállás céljára, jelentős károkat okozva. Az 1950-es években toldalékkal bővítették, teraszát beépítették. Egy ideig általános iskola és tsz-major, majd óvoda működött benne, a rendszerváltást követően varrodát helyeztek el falai között. 2002-ben magántulajdonba került, felújították.

Cím: Bercsényi u.

Vidos-kúria Vidos-kúria (ősi Vidos-kastély)

A mai kúria nagyobb része a XVIII. század közepén készült. Amíg az új kastély (lásd feljebb) fel nem épült, a család ebben az épületben lakott. A família legismertebb tagja, Vidos (II.) József, későbbi nemzetőr főparancsnok, kormánybiztos itt, a kúriában született. Az épület mai formáját egy XIX. század közepi átalakítás során kapta, mikor az árkádos folyosót beépítették, és a főhomlokzat elé két, belül szobával ellátott rizalitot emeltek. Az államosítás után is lakóházként szolgált, majd a rendszerváltás után Szuhay Balázs színművész felesége vásárolta meg, aki maga is Vidos-leszármazott volt. Ekkor teljesen helyreállították a kúriát, amely ma is magánkézben van.


Minnich-kastély Minnich-kastély

A mai általános iskola közelében álló kastélyt Vidos Kálmán Vas vármegyei főszolgabíró emeltette a XIX. század közepe táján. Következő ismert birtokosai Zichy Gyula gróf, és felesége, Holló Julianna voltak. Zichy gróf halála után Minnich Oszkár nyugalmazott vezérkari ezredes és felesége vásárolták meg az épületet, melyet az államosítás után is megtarthattak halálukig. Ezután a Művelődési Minisztérium tulajdonába került, és a helyi tanács kapta meg kezelésre. A kastélyban először általános iskolát, majd később óvodát és napköziotthont helyeztek el, jelenleg is falai között működik a Mesevár Óvoda. A kastélyparkban több vadgesztenyefa és egy kolorádófenyő még látható.




 
IMPRESSZUM, SZERZŐI JOGOK:
Kemenesmihályfa Község Önkormányzat hivatalos honlapja

ÜZEMELTETŐ
Kemenesmihályfa Község Önkormányzata
9511 Kemenesmihályfa, Bercsényi u. 8.
Tel: (95) 434-001, Fax: (95) 434-001
e-mail: kmfa@cellkabel.hu
Verzió: 1.0 béta
Impresszum Szerkesztő:
webmester@kemenesmihalyfa.hu